A Magyar Országgyűlés 1991-es határozata értelmében március 15-e az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja és a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.

Az 1830-as évektől a magyar reformtörekvések legfontosabb színtere a pozsonyi országgyűlés volt, amely még a rendi társadalom szabályai szerint működött. A modernizációs törekvéseket megjelenítő javaslatok a megyei követekből álló alsóházban születtek, amit a felsőháznak is támogatnia kellett, hogy az uralkodó elé kerülhessenek, s csak uralkodói szentesítéssel váltak törvénnyé.

Az alsóház ülésterme Pozsonyban

Palermo, január 12.

Bécs, március 13.

Berlin, március 18.

Ez kedvező körülményeket teremtett ahhoz, hogy a magyarországi reformelképzelések törvényes úton megvalósuljanak. Kossuth a parlament küldöttségével 1848. március 15-én Bécsbe utazott, hogy az országgyűlés által megszavazott követeléseket elfogadtassák az uralkodóval.

Kossuth és István nádor Bécsbe érkezik  >

Petőfi Sándor

Ugyanazon a napon egy kis létszámú, főleg írókból, költőkből álló  értelmiségi csoport, a “márciusi ifjak”, Petőfi és társai reggel kilenckor a Pilvax kávéházból az egyetemre mentek, ahol az ifjuság csatlakozott hozzájuk. Először az orvosokhoz, majd a mérnökökhöz, utána a jogászokhoz vonultak.

(1848 márciusában Jedlik Ányos volt a bölcsészettudományi kar dékánja Pesten, a Királyi Magyar Tudományegyetemen. Rendkívül érdekesek azok a feljegyzései, amelyeket e forradalmi napokról vetett papírra, dékánként.)

Tíz órakor lefoglalták a Landerer-nyomdát. A cenzor engedélye nélkül nyomtatták ki követeléseiket, a 12 pon-tot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát,
    a censura eltörlését.
2. Felelős minisztériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
4. Törvény előtti egyenlőséget polgári
    és vallási tekintetben.
5. Nemzeti őrsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék.képviselet egyenlőség
    alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az
     alkotmányra,magyar katonáinkat
     ne vigyék külföldre, a' külföldieket
     vigyék el tőlünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon
     bocsáttassanak.
12. Unio.

Az eső ellenére délután három órakor tízezer ember gyűlt össze a Nemzeti Múzeum előtti téren. Jókai felolvasta a 12 pontot, elszavalták a Nemzeti dalt. (Petőfi szavalta vagy más?)

Balkay Géza*         
Beregi Oszkár        
Bitskey Tibor          
Eszenyi Enikő         
Haumann Péter      
Hegedűs D.Géza*   
Kaszás Attila          
Koncz Gábor          
Kozák András         
Major Tamás          
Mádi Szabó Gábor 
Nagy Attila             
Sinkovics Imre*      
Szabó Sándor        
Szakáts Miklós       
Szirtes Ádám*        

Észt fordításban
az Észt Rádió
színészeivel           

Német fordításban
elmondja
Darvas Iván            

A március 13-ai bécsi és a 15-i pesti for-radalom hatására az udvar kénytelen volt az országgyűlés követeléseit elfo-gadni és ezekből törvényeket alkotni. A törvények tartalmazták a “12 pont” legfontosabb követeléseit. Ezáltal a békés átalakulás végbement. Gróf Batthyány Lajos (1806-1849) vezetésével létrejött az első független, az országgyűlésnek felelős magyar kormány.
A miniszterek többsége a kor reform-politikusai közül kerültek ki, így helyet kapott a kormányban Széchenyi és Kossuth is.

A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma.
A magyarság 1860 óta nemzeti ünnepének tekinti ezt a napot, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

Az 1960-as évektől "diákünneppé" változtatták, "forradalmi ifjúsági napok" elnevezéssel összemosták március 15-ét olyan napokkal, olyan kommunista évfordulókkal, amelyeknek semmi közük nem volt a márciusi ifjúsághoz.

Akik e jeles nap eseményeihez méltóan akartak ünnepelni, azokra nem ritkán rendőri gumibot várt. Az 1980-as évek végén rendőrök sorfalai között tízezres tömegek ünnepelhettek méltósággal.
Petőfi: Föltámadott a tenger  (Latinovits Zoltán)   

Akadtak azonban ellenpéldák is. Ilyen volt az 1956-os forradalom, amikor október 23-án a szabadságot és függetlenséget követelő fiatalok, a tömegek március 15-e eszméjét, a "márciusi ifjak" követeléseinek jó részét ismételték meg. (Forrás)