A rohírok siratója
Hol a ló, a lovas? Hol a kürt, mely megharsant csatajelre? Hol a páncéling, a sisak, s a fényes haj, mely ölelte? Hol a kéz a hárfán, hol a tűz rőt lángja? Hol a tavasz a kalász, a nyár aratása? Oda mind, oda mind, mint a víz a hegyen, tűntek, mint szél a fűben; Nyugaton az ég alján a napok árnyba csusszantak rendre, hűsen. Hajdan-volt tűz füstjét-hamuját ki őrzi még? S ki látja a visszaáradó Tenger vizén az éveket?
|